Rendkívüli Közlemény

KÖZLEMÉNY - AZ ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK JELENTÉSÉRŐL A HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZATOK TEKINTETÉBEN

Az Eszterházy Károly Egyetem Egyetemi Hallgatói Önkormányzata (továbbiakban EKE EHÖK) a HÖOK közleményével megegyezően nem tartja megalapozottnak az Állami Számvevőszék megállapításait és következtetéseit a hallgatói önkormányzatokról szóló Jelentés kapcsán. Visszautasítjuk azt, hogy az EKE EHÖK (2016. július 1. előtt EKF HÖK) szabálytalanul működött volna, hiszen a vizsgált időszakban is rendelkezett érvényes alapszabállyal, melyet az Egyetem (korábban Főiskola) Szenátusa minden esetben elfogadott. Továbbá a képviselő választások során teljesült a minimum részvételi arány, választási visszaélés nem történt, igény szerint az ezeket igazoló dokumentumokat az Állami Számvevőszéknek megküldjük, viszont erre vonatkozó adatbekérést nem kaptunk, hiszen a Számvevőszék csak a tisztségviselőkre vonatkozóan kért választási adatokat. A jelentésre korábban már az Eszterházy Károly Egyetem és az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat is reagált, amely az Állami Számvevőszék (továbbiakban ÁSZ) által közzétett dokumentumban is megtalálható (52. oldal), illetve az alábbiakban is olvasható.

1. jelentés megállapítása: hallgatói önkormányzati választásokon a teljes idejű nappali képzésen résztvevő hallgatók legalább 25%-a igazoltan nem vett részt a választásokon.

A Hallgatói Önkormányzat (továbbiakban HÖK) intézményünkben az Nftv. felhatalmazása alapján megalkotott alapszabálya szerint a tisztségviselőket közvetett módon választja a Küldöttgyűlése által. Az erre vonatkozó dokumentumokat az ellenőrzési időszakban meg is küldtük az Állami Számvevőszék részére. Itt minden esetben teljesült a 25%, hiszen a Küldöttgyűlés 50%-os részvételi arány fölött határozatképes.

Az Nftv. 60. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt részvételi feltétel a HÖK testületek közvetlen (kari, majd 2016-tól a campusok szintjén lebonyolított) választásain is érvényesült, ahol a hallgatók megválaszthatták képviselőiket. Mivel az ÁSZ adatkérése csak a tisztségviselők megválasztására vonatkozott, ezért a közvetlen választásokra vonatkozó, a törvényben előírt részvételi arány teljesítését igazoló dokumentációt nem küldtük meg, de ezt szükség esetén az Állami Számvevőszék rendelkezésére tudjuk bocsátani.

2. jelentés megállapítása: 2013-2015 között az EKF HÖK alapszabályának módosítását a HÖK küldöttgyűlése nem fogadta el.

Ha a küldöttgyűlés valóban nem fogadta volna el az alapszabály módosításait, akkor a korábbi alapszabály minősül érvényesnek és hatályosnak, így a HÖK a korábbi alapszabálya szerint működhetett volna, tehát ezt az időszakot figyelembe véve is legitimen gyakorolhatta hatáskörét. Amennyiben szükséges, ezeket a dokumentumokat is rendelkezésre tudjuk bocsátani.

3. jelentés megállapítása: a hallgatói önkormányzatok pénzeszköz-felhasználásának szabályszerűségét az ÁSZ nem értékelte a fenti hiányosságok miatt.

Az Egyetemünkön a HÖK céljaira rendelkezésre bocsátott források vonatkozásában a kiadásokra a mindenkori Rektor, majd később a Kancellár által kötelezettségvállalási jogkörrel felruházott közalkalmazott tehetett kötelezettségvállalást, illetve az ellenjegyzési jogkörrel felruházott közalkalmazott gyakorolta a pénzügyi ellenjegyzést is. Tehát a fentiektől függetlenül, a hallgatói normatíva vonatkozó része megfelelő szabályozás mentén került felhasználásra.

Továbbiakban közöljük a HÖOK hivatalos álláspontját, mellyel az EKE EHÖK is egyetért:

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöksége határozottan visszautasítja az Állami Számvevőszék „Az állami felsőoktatási intézmények ellenőrzéséről a hallgatói önkormányzatok tekintetében" című jelentésében foglaltakat. A jelentés megállapításai állaspontunk szerint tévesen, illetve nem kellőképpen megalapozottan von le olyan következtetéseket, mintha 2013. január 1. és 2016. december 31. között valamennyi vizsgált felsőoktatási intézmény szabálytalanul működött volna. Úgy gondoljuk, hogy a Jelentés tartalmát jelentősen befolyásolták súlyos módszertani hibák, az adatközlés módja, valamint a törvény félreértelmezése is.

A vizsgálat eredménye lesújtó képet fest a teljes magyarországi felsőoktatás – ide értve a rektorok és kancellárok – működéséről, a felsőoktatási intézmények belső kontrollrendszeréről, illetve a felsőoktatási intézmények vezetéséről, ezáltal pedig a teljes ágazati irányításól is. A vizsgálat eredményének következményei azonban ennél is súlyosabbak. Amennyiben ugyanis elfogadnánk, hogy valamennyi állami felsőoktatási intézményben illegitim módon kerültek volna felállításra a hallgatói önkormányzati testületek a vizsgált időszakban, és ennek ellenére gyakorolták volna az őket megillető törvényben rögzített jogaikat, úgy akár 2013 és 2016 között valamennyi intézményben hozott döntés illegitim, hiszen valamennyi szenátusi döntés jogszerűsége is megkérdőjelezhető volna.

Érdemes feltenni a kérdést, hogy vajon a teljes magyar felsőoktatással vannak-e problémák, vagy az Állami Számvevőszék ellenőrzésével (annak módszertanával). Lesújtó látni, hogy az Állami Számvevőszék úgy tesz közzé megállapításokat, hogy meg sem kísérli alátámasztani a következtetéseit.

Nehéz is lenne alátámasztani ezt, a tények és a több mint 100 oldalnyi intézményi - szinte kizárólag elutasító - észrevételek figyelembe vételét mellőző, konkrétumokat még csak nagyvonalakban sem tartalmazó jelentést.

További észrevétel, hogy az Állami Számvevőszék jogszabályban foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, mivel az általa megállapított szabálytalanságokat nem támasztja alá.

Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 24. § (1) bekezdés d) pontjának, miszerint az ellenőrzések eredményeinek és a megállapításoknak alátámasztottnak, a következtetéseknek okszerűnek és megalapozottnak kell lenniük. A Jelentésben egyetlen megállapítás sem került alátámasztásra, indokolásra, így nem világos, hogy az ÁSZ szerint mi nem megfelelő az ellenőrzött szerv kialakított gyakorlatában, de az sem, hogy milyen kritérium alapján tekintette volna megfelelőnek a választásokkal kapcsolatos gyakorlatot.


< Vissza