Kurzusajánló - Kreatív írás

Szükséges lenne pár kreditre még, és olyan szabadon választható tanegységet keresel, ami izgalmas, gyakorlatorientált és kreatív? Segítünk! Olvasd el kurzusajánlónkat, és mi garantáljuk, hogy a következő féléves órarendedből már Te sem akarod kihagyni! - Aux Eliza élménybeszámolója

Amellett, hogy nappali tagozatos egyetemista vagyok, szabadidőmben szeretek írni.

A kreatív írás kurzus egy szabadon választható tárgyként szerepelt a mintatantervemben, és rögtön lecsaptam rá. A kurzus egy féléves képzés minden héten. Az órák szerdánként voltak megtartva az A épület könyvtárában, a személyes jelenlét kötelező volt, maximum azt hiszem 2-3 alkalom az engedélyezett hiányzás, ahogy a többi gyakorlati órán. Ez a félév elég érdekesen alakult, mert közben jött a világjárvány, és az egyetemeket bezárták. A kurzus (ahogy az összes többi) online folytatódott, így ez a kreatív írás igazából egy fél-online tárgy volt. Az elvégzéséért 2 kredit járt.
Tizenhatan voltunk összesen a kurzuson, ismerősök, új arcok, a legtöbben viszont magyar szakosok voltak. Az oktatóval pedig már más kurzusokon volt szerencsém találkozni, így őt is ismertem.

Mielőtt elkezdeném a beszámolót, szeretném elmondani, hogy valószínűleg minden egyetemen, ahol tartanak ilyen kurzust, más a tananyag. Egész egyszerűen azért, mert más a csoportok összetétele, és ez a tárgy elég rugalmas ahhoz, hogy megengedjen különféle tematikákat.

A kurzus első fele tehát személyes részvételt igényelt. 





Képzeljetek el egy hatalmas helyiséget, ahol a plafonig érnek a könyvek, és te talán épp ott nyersz ihletet a sajátodhoz. Felbecsülhetetlen élmény. És az is, hogy olyan emberek között vagy, akik szintén írnak, nem csak interneten beszéltek, hanem valódi az interakció. Mondjuk elég késői időpontra tették az órát, én aznap reggel nyolctól folyamatosan bent voltam, és ez az óra délután ötig tartott. De így könnyebben ment, hogy elengedjem magam írás közben, mert nem volt erőm sem szorongani.

Az első óra inkább ismerkedés volt. El kellett mondanunk, hogy miket írunk, mit várunk a kurzustól, mivel szeretnénk dolgozni a hónapok alatt. Elég vegyes volt a paletta. Volt köztünk esszéíró, költő, drámaíró, novellista és regényíró is. Ennek fejében nem lehetett egyszerű olyan feladatokat és tananyagot hozni, ami megmozgatja mindenki képzeletét, de sikerült. Eddig csak olyan írós kurzusokon vettem részt, ahol mindenki hasonló műfajú és zsánerű műveket írt, mint én.

Ebből a szempontból ez a tárgy kimozdított a komfortzónámból. Kellett írnom verset (pontosabban limericket, ami egy nonszensz, csipkelődős hangvételű vers), ráadásul hármat is. Annyit panaszkodtam miatta, mert általános iskola óta nem próbáltam verset írni, és most kötelező volt. Nos, nyertem a limerickekkel egy üveg pálinkát, szóval megérte a rímszótárt és Varró Dani limerickeket olvasgatni napokon át. Tetszett, hogy versenyeket rendezett az oktató versben és prózában is, és nekünk kellett megszavazni a nyertest. Írtam egypercest, regényrészletet, recenziót, mindenfélét. Ami nagyon érdekes volt, az a megfigyelős feladat. Két képet vetített le az oktató, és meg kellett néznünk rajta minden apróbb vonást, jellegzetességet, és körülhatárolni, hol-mikor-milyen körülmények között-kiről-kivel történik mindaz, ami a képen van. És minél több mindent vettünk észre, annál több minden derült ki, egy komplett élethelyzet, mintha a puzzle darabok a szemem előtt álltak volna össze. Szóval át kellett mennünk nyomozóba, és nagyon tetszett. Aztán kaptunk egy képet, amiről nekünk kellett írni egy egyoldalas szöveget. Nos, amit én csináltam, eléggé eltért a megszokott metódustól. Én kiemeltem az alakokat a képről, és saját környezetbe tettem őket, miközben a sztorira koncentráltam. A többiek inkább a megfigyelésre fókuszáltak, így ők alaposabbak voltak a leírások terén, és amikor felolvasták az írásukat, szinte láttam magam előtt a kivetített képet.

Ehhez a feladathoz kapcsolódott egy házi, hogy meg kellett figyelnünk egy idegent, és egy óráig követni, leírni, hol jár, hogy néz ki, illetve erről írni egy történetet. Nagyon érdekes volt, amit a többiek írtak. A krimi regények megirigyelhetnék, olyan alaposan leírták a tulajdonságait a követett félnek. Igyekszem én is elsajátítani ezt a gondolkodásmódot.



A feladatok két részre voltak osztva: kötelező és szabadon választható részre az online oktatás alatt. A távoktatás egy közös Facebook csoportban zajlott, és ott kaptuk meg a feladatokat, oda töltöttük fel fájlban a saját megoldásunkat.
Le kellett még írni a 10 kedvenc első mondatunkat irodalmi alkotásokból, és kitalálni, miért működnek azok a nyitások.
Amivel szintén megizzadtam, hogy egy szépirodalmi szöveg tartalmát leírjuk A SZERZŐ STÍLUSÁBAN!!! Én Hermann Hesse egyik írását választottam, és huh... nagyon kemény volt már csak megpróbálni is utánozni azt a stílust.

Érdekes eszmecserék voltak továbbá az írásról, és a kurzus végén egy projektmunkát kellett leadni, arra kaptunk jegyet (csak egyes és ötös volt, aki szorgalmasan teljesített, az megkapta az ötöst, egyes annak járt, aki nem küldött be semmit). A visszajelzések nem voltak olyan részletesek, mint vártam, de annak nagyon örültem, hogy többen véleményeztük a kurzuson egymás írásait.

Összességében ez a tárgy kimozdított a komfortzónámból, és kaptam egy betekintést abba, hogy van élet a már megszokott írásaimon túl is. Segített, hogy merjek új dolgokat kipróbálni, akár játékból is, mert nem harap ám a szélesebb látókör.

Ha egyetemista vagy, írsz, és van lehetőséged jelentkezni egy kreatív írás kurzusra, mindenképp ajánlom.

Írta: Aux Eliza

 


< Vissza